Splitska
Splitska egy festői igazi dalmát halászfalu és kis kikötő a közép-dalmáciai Brac sziget északi partján, 5 km-re Supetártól. Brac sziget kompvonalakkal össze van kötve Split és Makarska városokkal. A falu elsősorban nyugodt családi nyaralásra alkalmas és azoknak a vendégeknek, akik szeretik a házi konyhát és a helyi bortermelők borait.A településnek már az ókorban működött kikötője, melyen keresztül az itt bányászott követ a spliti Diocletianus-palota építéséhez szállították. A kőbánya a település közvetlen közelében található és ma is látható itt egy sziklába faragott Herkules-dombormű, a palota egyik kőfaragójának alkotása. Splitska alapítása a 13. században történt. 1228-ban felépült a Stomornai Szűzanya tiszteletére szentelt temploma is. A települést azonban nem sokkal később elpusztították az omiši neretvánok.
Splitska csak a 16. században kezdett újra kialakulni. Ennek az volt az oka, hogy a tengerparthoz közeli települések gyakran voltak kitéve a kalózok támadásainak. G. Giustinian velencei hivatalnok írja 1553-ban, hogy a Brac-sziget települései a sziget belsejében vannak, de már hét öbölben lakóházak is találhatók. Splitska nevét 1577-ben említik először, amikor Mihovil Cerinić škripi nemes a közelgő török veszély hatására várat épített a településen. A 16. században Francesco Morosini velencei admirális (később dózse) keleti útjáról visszatérőben néhány napra betért a szép kis településre és itt vételezett fát, húst, bort és sajtot a legénység számára.
1722. augusztusában az akkori velencei kormányzó Sebastiano Mocenigo több mint negyven napot tartózkodott a településen, sátrát a közeli mezőn üttette fel és nyilvános fogadást tartott. Itt értesült róla, hogy dózsévá választották, melyet különféle ünnepségekkel és egy közeli erdő felgyújtásával ünnepelt meg. Splitska abban az időben már nemcsak szép hely volt, hanem a sziget ezen részének egyik jelentős kikötője.
A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban Brac az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után újra az osztrákoké lett. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. Splitska 1991 óta a független Horvátország része. 2011-ben Splitskának 368 lakosa volt, akik főként mezőgazdaságból, olívatermesztésből, szőlészetből éltek, de gyors ütemben fejlődött a turizmus is.
